Kópé Fajáték webáruház

Önfeledt játék, vidám tanulás

Játékok és könyvek

Hírlevél

Szeretném, hogy kapcsolatban maradjunk, ezért hozzájárulok, hogy a kopefajatek.hu webáruháztól hírlevelet kapjak.
Az Adatkezelési Tájékoztatót elolvastam és elfogadom.

Képesség? Készség? Mi a különbség? Alapkészségek rendszere

Az eredményes iskolai munkához nélkülözhetetlen bizonyos ALAPKÉSZSÉGEK megléte. Melyek ezek? Mi a különbség a készség, képesség között? Milyen részsékepességek szükségesek az eredményes iskolai munkához?

Ha szülőként átlátjuk a sokszor homályos fogalmak mögött meghúzódó tartalmat, könnyebben és magabiztosabban tudjuk segíteni gyermekeink iskolai felkészülését, és iskolai munkáját.

Nézzük tehát, mi bújik meg a szakmai kifejezések mögött!

Tisztázzuk először is, mi a különbség a készség és a képesség, mint fogalmak jelentése között?

A KÉSZSÉGEK

A készség egy tevékenység gyakori ismétlődése révén ténylegesen automatizálódik, majd a cselekvés során tudatos felidézés nélkül működik. (A készség szintjén működik például a számolási készség, az íráskészség vagy az olvasási készség stb.) Ez azt jelenti, hogy egy egyszerű matematikai művelet elvégzéséhez (pl. szorzótábla) nem kell az ismeretet tudatosan felidézni, hanem az a tevékenység során automatikusan aktivizálódik.

készségfejlesztésA készség mindig tanulás eredménye.

A készség elsajátításának lehetséges útjai:

-analizáló-szintetizáló: először a részmozzanatok tanulása történik, majd ezek összekapcsolása (olvasás, matematika)
-globális tanulás: a tevékenység részmozzanatokra bontása nélkül folyik a begyakorlás, a részletek a sokszori ismétlés sikerei és kudarcai, ill. az utólagos tudatosítás következtében differenciálódnak (járni, beszélni tanulás)
-transzferális tanulás: a gyakorlás kezdetben egyszerűsített (mesterséges) helyzetben folyik (szimuláció), ezt követi a természetes helyzetbe történő átvitel (transzfer), pl. repülőgép vezetésének elsajátítása történhet ilyen módon.

A szinte automatikussá vált komponensek teszik lehetővé, hogy a cselekvés, a tevékenység lényegére figyeljünk; hogy a figyelem áttevődhessen a tevékenység által elérni kívánt eredményekhez vezető fő folyamatokra és az eredmény kontrollálására.

Például:
• egy írásbeli dolgozat, fogalmazás elkészítésekor nem az alapvető helyesírási szabályok alkalmazásával kell foglalkozni, hanem a dolgozat tartalmi és formai elemeire kell ügyelni, miközben az írás és helyesírás sokféle szabályát már automatikusan alkalmazzuk.
• egy matematikai példa megoldásakor a feladat koncepciójára kell összpontosítani, miközben a levezetés sokféle részművelete automatikusan zajlik le.

A készség megszerzése, kialakulása szabályok ismeretén és azok sokszori alkalmazásán nyugszik (a helyesírási készség jól példázza ezt). Annak az ismeretnek, melyen a készség alapul különösen szilárnak kell lennie. Iskolai gyakorlat során, a tanórákon a készségek egész rendszerét kell kidolgozni, melyek főképpen intellektuálisak, mások főképpen manuálisak, és vannak olyanok, amelyekben a kétféle jelleg vegyesen fordul elő. (Intellektuális készségek a gondolkodási készség, a matematikai készség; manuális a különböző gépekkel végzett szerelői készség, a kémiai reakciók lefolytatásának készségei; zenei készségek viszont egyaránt magukon viselik mindkét jelleget.)

A gyerekek személyiségének fejlődése szempontjából vannak kulcsfontosságú alapkészségek, melyeknek optimális működési hiánya vagy nem kellő mértékű begyakorlottsága gátolja a további fejlődést. (pl. felső tagozaton a különböző szaktárgyak tanulása, vagy csak egy egyszerű szöveg, feladatot adó mondat elolvasása és értelmezése esetén)

A hét alapkészség fejlettsége gyermekenként eltérő lehet; mindenkinél más-más készség az, amely kicsit gyorsabban fejlődik. Olyan fejlesztési módszerek lehetnek tehát eredményesek, amelyek az optimális begyakorlást tűzik ki célul. Figyelembe kell venni, hogy az alapkészségek között vannak olyanok, amelyeknél az érés (pl.: írásmozgás-koordinációs), illetve a gyermek fejlettségi szintje dominál (pl.: az elemi számolási készség). Az alapkészségek fejlődésének jelentős része óvodás korban zajlik, és az első osztály végére elérhető az optimális elsajátításuk. A készségek fejlődése, fejlesztése nem választható el a fejlődés motorját képező tanulási motívumrendszer fejlődésétől, fejlesztésétől. A készségfejlesztési módszerek közül azok lehetnek eredményesek, amelyek együtt működtetik és fejlesztik a tanulási motívumokat (elsajátítási motívumokat) is. 

A KÉPESSÉG

A képesség egy tevékenység eredményes elvégzéséhez szükséges tudás, valamint a személyiségjegyek együttese. Magában foglalja az eredményes tevékenység belső feltételeit, a mozgósítható belső erők összességét. 
A képességek teljesítményben nyilvánulnak meg, tehát úgy tekinthetjük őket, mint a teljesítőképességet, vagyis: „képes vagyok valamire”. Kimondhatjuk, hogy egy adott tevékenységhez szükséges képességeken a személyiség azon sajátosságainak összességét értjük, amely biztosítja a jó eredmények elérését.

A képességek - nemkülönben a készségek, jártasságok is - csak célra irányuló tevékenység eredményeként alakulnak ki, fejlődnek. A gyerekek akkor lesznek egyre jobb teljesítményre képesek, ha a szülők, pedagógusok egyre nagyobb követelmények elé állítják őket, és ezzel a feladathoz szükséges képességjegyeik magasabb szinten való kialakulását, fejlődését segítik elő.

Pedagógiai Lexikon a képességekről – többek között – ezeket írja: „Képesség: valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke; tehetség. Minőségét, fokát részben az emberrel veleszületett adottságok, hajlamok, részben a környezeti hatások együttesének befolyására szerzett tapasztalatok (ismeretek, készségek) határozzák meg. Az emberrel veleszületett adottságokból, hajlamokból álló rátermettség tehát a képesség fejlesztésének természetes feltétele; maga a képesség az emberi tevékenység folyamán alakul ki. Vannak általánosnak mondott képességek (intelligencia, kreativitás), melyek a tevékenységformák széles körében jutnak kifejezésre; és vannak többé-kevésbé különleges képességek (kézügyesség, zenei képesség, élénk, képszerű fantázia, képesség egyes sportágakban eredmény elérésére).”

KÉSZSÉGEK RENDSZERE

KOGNITÍV, MEGISMERŐ KÉSZSÉGEK

A gyermek megismerő tevékenysége az érzékszervekből érkező információ (látás, hallás, tapintás) feldolgázására épül. A kognitív funkciókat négy alapvető csoportba soroljuk: észlelés, figyelem, emlékezet és gondolkodás.

I. Észlelés (percepció)

  1. Passzív és aktív kinesztetikus (mozgás) észlelése
  2. Tér észlelés (testtudat, térbeli viszonyok, téri tájékozódás)
  3. Idő észlelés (sorrendiség, tagolás, tájékozódás)
  4. Vizuális észlelés (szem-kéz koordniáció, vizuális időrendiség, formaészlelés, vizuális ritmus észlelése, vizuális helyzet észlelése)
  5. Auditív - hallási - észlelés (auditív diszkrimináció, beszédhang analízis, szavak szerepe a beszéd észlelésben)
  6. Passzív és aktív taktilis, tapintási észlelés

II. Figyelem

  1. Koncentráció (mennyire képes figyelmét egy dologra összpontosítani - a szétszórtság ellentéte.)
  2. Terjedelem (hány különböző dologra tud figyelni)
  3. Tartósság (mennyi ideig tartható fenn a figyelme)
  4. Átkapcsolhatóság (tudja-e figyelmét egyik dologról a másikra átváltani)
  5. Megosztás (több dologra egyidejűleg figyelni)
  6. Fluktuálás (elterelhetőség, ingadozás)

A) Spontán figyelem

  1. Vizuális
  2. Akusztikus

B) Irányított figyelem

  1. Vizuális
  2. Akusztikus
  3. Taktilis
  4. Kinesztetikus
  5. Térészlelési
  6. Időészlelés

III. Emlékezet (rövid távú és hosszú távú)

  1. Vizuális
  2. Auditív
  3. Taktilis
  4. Mozgásos
  5. Térbeli
  6. Időbeli

IV. Gondolkodás

A) Fogalomalkotó gondolkodás

  1. Összehasonlítás besorolással
  2. Összefüggések felfedezése
  3. Tárgy és tulajdonság felfedezése
  4. Tárgy és tulajdonság összefüggése
  5. Rész-egész funkció összefüggése
  6. Általánosítás
  7. Konkretizálás

B) Érzékelő és cselekvéses gondolkodás

  1. Analízis
  2. Szintézis
  3. Összehasonlítás

C) Oksági gondolkodás

D) Analógiás gondolkodás

E) Algoritmiás gondolkodás

F) Kritikai gondolkodás

  1. Önreguláció
  2. Interakció

G) Logikus gondolkodás

  1. Kijelentéslogika
  2. Következtetések fejlesztése

H) Problémamegoldó, kreatív gondolkodás

  1. Problémaérzékenység fejlesztése
  2. Problémamegoldás próbálgatással, felfedezéssel
  3. Problémamegoldás algoritmussal

MOZGÁS

I. Nagymozgás

  1. Alapvető természetes mozgásminták (mászás, gurulás, járás, futás, ugrás stb.)
  2. Térbeli, időhöz alkalmazkodó mozgásminták (dobás, elkapás, húzás stb.)
  3. Egyensúly (statikus, dinamikus)
  4. Kreatív mozgások, pantomimika (irányított, önkifejező)II. Finommozgások

II. Finommozgás

  1. Manuális kézügyesség (önkiszolgálás, célzott mozgások, ujjak mozgékonysága)
  2. Ábrázoló készség (formázás, képalakítás)
  3. Grafomotoros készség (íráselemek előkészítése, vonalkövetés, vonalfolytatás, önálló rajzolgatás, betűelemek írása)

BESZÉD

I. Beszédprodukció

A beszédprodukció az a folyamat, amely a megszólalás szándékától a kiejtésig vezet. Pszichológiai és neurológiai kutatások alapján a kutatók többféle modellt állítottak fel, amely a gondolat megszületésétől a mondat kimondásáig tartó folyamatláncot írja le (Dell, Clark & Clark, Garett, Levelt). Ezek közül a legáltalánosabban elismert modell szerint a beszédprodukció az alábbi funkciók használatából áll:

  1. Másoknak szánt gondolat megtervezése
  2. Aktuális nyelvi forma hozzárendelése
  3. Makrotervezés (pragmatikai, szemantikai, szintaktikai tervezés)
  4. Mikrotervezés (nyelvi szerkezetek kiválasztása, lexikális egységek kiválasztása a mentális lexikonbó)
  5. Alapstratégiák, transzformációs és fonológiai szabályok alapján fonetikai struktúra létrehozása
  6. Artikulációs gesztusok megformálása, a beszédhangok kiejtése

II. Beszédészlelés beszédmegértés

Összetett folyamat, amely során az ember értelmezni képes a beszélt nyelvben használt hangokat.

  1. Auditív differenciálás (hallási megkülönböztető képesség)
  2. Auditív diszkrimináció (a hallással kapcsolatos lényegkiemelő képesség)
  3. Beszédhang analízis (hangok, fonémák észlelése, értelmezése)
  4. Szó és mondatértelmezés

SZOCIÁLIS

I. Önkiszolgálás

  1. Önellátás (étkezés, öltözködés-vetkőzés, tisztálkodás, WC használat)
  2. Szülőről levállás idegen helyzetben
  3. Szabálytudat
  4. Fegyelem, önkontroll
  5. Türelem
  6. Feladat helyzet elfogadása, önálló feladatvégzés
  7. Feladat tudat, feladatttartás, teljesítmény-motiváció
  8. Monotónia tűrés

II. Társas viselkedés szabályainak elsajátítása

  1. Kortárs közösségekbe beilleszkedés képessége
  2. Közösség szabályainak elfogadása
  3. Kompromisszum készség
  4. Konfliktus kezelési technikák elsajátítása
  5. Érzelmi intelligencia
  6. Metakommunikáció

Forrás: gekkonet.hu